Elek Ignác
weboldala
Email: elek (kukac) caesar.elte.hu
Ezen az oldalon
a nem szakmai tevékenységem mutatom be. Elek Ignác apai dédapám neve
volt, nekem az István nevet adták drága, jó szüleim. Mégis Elek Ignác
név alatt
írok, zenélek, talán, hogy élesen elválasszam természettudományos
tevékenységemet a művészitől (bocsánat, de jobb kifejezést nem
találtam). Aki a szakmai tevékenységemre is kiváncsi, az nézze meg
valamelyik szakmai oldalamat: http://mapw.elte.hu/elek vagy http://team.elte.hu
1956. december 10.-én születtem Kispesten. Az Vécsey utcai általános iskola elvégzése után középiskolai tanulmányaimat 1971-ben kezdtem meg az ELTE Apáczai Csere János Gyakorló Gimnázium speciális kémia szakán. Később átmentem az ELTE Radnóti Miklós Gyakorló Gimnáziumba egy matematika szakos osztályba. Ott érettségiztem 1975-ben. 11 hónapos kötelező katonai szolgálat után 1976-ban beíratkoztam az ELTE Természettudományi Kar Geofizikus szakára. 1981-ben avattak okleveles geofizikussá.
Ötéves koromtól tanultam zongorázni. A klasszikusokon és Bartókon nevelkedtem. 13 éves koromig zenésznek készültem, de egy könyv hatására alapvetően megváltoztam, mert beleszerettem a természettudományokba. Ez a vonzalom azóta is tart. Noha kiválóan elvégeztem az előképzőt, de már csak magántanulóként tanultam zongorázni, pontosabban a jazz zongora érdekelt nagyon (persze nem annyira, mint a tudomány). Egyetemista koromban be-bejártam a jazz konziba, amolyan vendéghallgatóként, de akkor és ott világossá vált, hogy nem vagyok elhivatott zenész, csak műkedvelő. Azóta eltelt több évtized, de zenélni még most is nagyon szeretek, főként magamnak, amikor nem hallja senki.
Az íráshoz negyvenéves korom táján kaptam kedvet. Valami kikívánkozott belőlem, ami, ha bent marad, rossz közérzetet okozott volna. Nem maradt bent. Most is írok. Van ami megjelent, de van, amit a fiókban tartok. Egyszer talán ezeket is elviszem valamelyik kiadóba. Ha nem adják ki, az sem baj, elvégre ezeket ugyanúgy magamnak írom, mint a zenéket.
Felmenőim valamennyien Erdélyből valók. Apai nagyszüleim tanáremberek voltak. Máramarosszigeten éltek 1945-ig, onnatól Kispesten. Nagyapám jól zongorázott és hegedült. Nem sokon múlt, hogy nem zenész lett. Anyai nagyszüleim szülőföldje Háromszék és a Barcaság. Nagyapám elpusztíthatatlan nagyajtai székely volt (mindkét világháborúban harcolt, és csodával határosan hazajött). Törvényszéki irodaigazgatóságig vitte. Nagyanyám gazdag hétfalusi csángó család sarja, 1920-ban telepedtek le Kispesten. Hét gyermeket nevelt. Apám még Szatmárnémetiben született, anyám már Pesten. Apám a háború miatt csak 1946-ban tudott ledoktorálni a pesti Jogi Karon. A Kispesti Járásbíróságon kezdte pályafutását. Itt ismerkedtek meg a szüleim 1947-ben, majd 1950-ben egybekeltek. Ennyi elég is, a többi benne van (vagy lesz) a könyvekben.
1956. december 10.-én születtem Kispesten. Az Vécsey utcai általános iskola elvégzése után középiskolai tanulmányaimat 1971-ben kezdtem meg az ELTE Apáczai Csere János Gyakorló Gimnázium speciális kémia szakán. Később átmentem az ELTE Radnóti Miklós Gyakorló Gimnáziumba egy matematika szakos osztályba. Ott érettségiztem 1975-ben. 11 hónapos kötelező katonai szolgálat után 1976-ban beíratkoztam az ELTE Természettudományi Kar Geofizikus szakára. 1981-ben avattak okleveles geofizikussá.
Ötéves koromtól tanultam zongorázni. A klasszikusokon és Bartókon nevelkedtem. 13 éves koromig zenésznek készültem, de egy könyv hatására alapvetően megváltoztam, mert beleszerettem a természettudományokba. Ez a vonzalom azóta is tart. Noha kiválóan elvégeztem az előképzőt, de már csak magántanulóként tanultam zongorázni, pontosabban a jazz zongora érdekelt nagyon (persze nem annyira, mint a tudomány). Egyetemista koromban be-bejártam a jazz konziba, amolyan vendéghallgatóként, de akkor és ott világossá vált, hogy nem vagyok elhivatott zenész, csak műkedvelő. Azóta eltelt több évtized, de zenélni még most is nagyon szeretek, főként magamnak, amikor nem hallja senki.
Az íráshoz negyvenéves korom táján kaptam kedvet. Valami kikívánkozott belőlem, ami, ha bent marad, rossz közérzetet okozott volna. Nem maradt bent. Most is írok. Van ami megjelent, de van, amit a fiókban tartok. Egyszer talán ezeket is elviszem valamelyik kiadóba. Ha nem adják ki, az sem baj, elvégre ezeket ugyanúgy magamnak írom, mint a zenéket.
Felmenőim valamennyien Erdélyből valók. Apai nagyszüleim tanáremberek voltak. Máramarosszigeten éltek 1945-ig, onnatól Kispesten. Nagyapám jól zongorázott és hegedült. Nem sokon múlt, hogy nem zenész lett. Anyai nagyszüleim szülőföldje Háromszék és a Barcaság. Nagyapám elpusztíthatatlan nagyajtai székely volt (mindkét világháborúban harcolt, és csodával határosan hazajött). Törvényszéki irodaigazgatóságig vitte. Nagyanyám gazdag hétfalusi csángó család sarja, 1920-ban telepedtek le Kispesten. Hét gyermeket nevelt. Apám még Szatmárnémetiben született, anyám már Pesten. Apám a háború miatt csak 1946-ban tudott ledoktorálni a pesti Jogi Karon. A Kispesti Járásbíróságon kezdte pályafutását. Itt ismerkedtek meg a szüleim 1947-ben, majd 1950-ben egybekeltek. Ennyi elég is, a többi benne van (vagy lesz) a könyvekben.
